Nociceptív fájdalom
Szerző: Fájdalomközpont

Nociceptív fájdalom

2024.12.20 18:06

Ha fájdalom jelentkezik a testünkben, a leggyakrabban nociceptív fájdalom az, amit tapasztalunk. Szervezünkben különleges idegvégződések találhatóak, melyek a káros vagy potenciális káros ingereket érzékelik. Őket nevezzük nociceptoroknak. A nociceptorok tehát testünk őrszemei, amik riadót fújnak, fájdalom jeleket küldenek az agyunkba szöveti károsodás esetén.


Milyen érzés a nociceptív fájdalom?
Mik azok a nociceptorok és hol találhatóak?
Hogyan jön létre a nociceptív fájdalom?
Mik a nociceptív fájdalom típusai?
Hogyan kezelhető a nociceptív fájdalom?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

Milyen érzés a nociceptív fájdalom?

A nociceptív fájdalom azt a kellemetlen érzést jelenti, amelyet sérülések után érzünk. A nociceptív fájdalom jelzi a szöveteink károsodását. Olyan érzéseket okozhat, mint például a szúró vagy tompa fájdalom, égető érzés, lüktetés, görcsölés.

Vegyünk egy példát ehhez! Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy valahol megbotlottunk és felhorzsoltuk a könyökünket vagy beütöttük a lábunkat. Az esés után azonnal eláraszt minket a fájdalomérzés. A megjelenő fájdalom a nociceptív fájdalom, mivel a sérülés a perifériás idegeken lévő idegvégződéseket, az úgynevezett nociceptorokat ébreszti fel. Ezek az idegvégződések kapcsolatban állnak az aggyal, hogy tudassák vele, valami nincs rendben. A nociceptív fájdalom tehát felhívja a figyelmet a veszélyre, sérülésre. Ez a leggyakoribb fájdalomtípus, amit érzünk.

Kapcsolódó cikkünk

Kopott porccal nem mindegy, mit sportol

Kopott porccal nem mindegy, mit sportol

Amerikai kutatások szerint azonban az osteoathritis kockázatát erősen csökkenthetjük rendszeres sporttal. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, ...

Mik azok a nociceptorok és hol találhatóak?

A nociceptorok olyan szenzoros idegvégződések, amelyek feladata a fájdalom érzékelése. Mind a szomatikus, mind a zsigeri fájdalmat képesek érzékelni. Úgy képzelhetjük el őket, mint apró idegvégződéseket, amik a testünket behálózva mindenhol jelen vannak. Tekinthetünk rájuk őrszemekként, amelyek érzékelik a szövetkárosító ingereket (például a mechanikai, kémiai vagy hőhatásokat). A hőmérsékleti változás, a nyomás és a környező szövetekben kialakuló megnyúlás aktiválja őket. Hogyha tehát gyulladás és következményes duzzanat alakul ki a szövetekben, a nociceptorok észlelik ezt és működésbe lendülnek. Fájdalomérzést váltanak ki, amelynek célja a szervezet védelme és figyelmeztetése a potenciális vagy tényleges károsodásra. A nociceptorok tehát a szervezet védekező mechanizmusában és a sérülések megelőzésében töltenek be fontos szerepet.

Az egész testünkben megtalálhatóak nociceptorok, ám eloszlásuk nem egyenletes! A bőr felső rétegeiben (epidermisz és dermisz) bőven találhatóak nociceptorok, hiszen nekik kell érzékelniük a külvilág felől érkező káros hatásokat, például a mechanikai sérüléseket, hőmérsékleti változásokat és kémiai irritációt. Az izmokban, inakban és ízületekben található nociceptorok segítenek a túlzott feszülés vagy gyulladás okozta fájdalom érzékelésében. A csontokat és a kötőszöveteket is ellátják nociceptorok, amelyek a sérülésekből eredő fájdalmat érzékelik. A zsigerekben (például a belekben, gyomorban, húgyhólyagban, méhben) is vannak nociceptorok, amelyek főként nyomásváltozásokra, oxigénhiányra (ischaemia) vagy gyulladásos folyamatokra reagálnak. Azonban a zsigerekben kevesebb nociceptor van, és a fájdalom gyakran diffúz, nehezen lokalizálható formában jelenik meg. Az agy szöveteiben magukban nincsenek nociceptorok, de a környező agyhártyákban igen, amik a fejfájás szempontjából lehetnek fontosak.

Hogyan jön létre a nociceptív fájdalom?

A nociceptorok más idegekhez hasonlóan működnek. Létezik egy feszültségi küszöb, ami felett ingerületbe jönnek, és fájdalom jeleket továbbítanak. Az így keletkezett idegimpulzus a perifériás idegek útján a gerincvelőbe, majd az agyba jut, ahol a fájdalomérzet tudatosul. Egy személy fájdalomküszöbe és tűrőképessége (a fájdalom mennyisége, amelyet még elvisel) számos - tanult és öröklött - tényezőn alapul. A nociceptív fájdalom létrejötte négy fázisból áll, melyek a következők:Nociceptív fájdalom - Fájdalom Központ

  • Transzdukció (átalakítás): Valami károsítja a szervezetet, melynek hatására a test vegyi anyagokat bocsát ki (például P-anyag vagy prosztaglandinok szabadulnak fel). A nociceptorok észlelik ezeket és elektromos jelekké alakítják.
  • Transzmisszó (átvitel): A jelek a sérülés helyéről a nociceptív pályákon át az agyba jutnak. Először az agytörzset érik el, majd felfelé haladnak a talamuszba, végül az agykéregbe. Az agykéreg olyan, mint egy térkép, ami regisztrálja a fájdalom pontos helyét. 
  • Moduláció: Az agy kommunikál az idegvégződéssel, hogy meghatározza az érzett fájdalom jellegét, intenzitását és időtartamát. A fájdalom jellege, modalitása ugyanis többféle lehet, például szúró, tompa vagy égető. Első körben tehát csupán a fájdalom tudatosul, majd rárakódik ennek jellege és a fájdalom mértéke is. A moduláció során olyan vegyi anyagok szabadulnak fel (például endorfin és szerotonin), amelyek csökkentik a fájdalomjelek továbbítását.
  • Érzékelés: A fájdalom tudatos érzékélését jelenti.

A fenti fázisok olyan gyorsan lezajlanak, hogy észre sem vesszük őket. Az egyetlen fázis, ami tudatosul, az az utolsó fázis, a fájdalom érzékelésének a fázisa. Az agy minden fájdalom jelre ugyanúgy reagál. Megpróbál eltávolodni a veszélytől, vagyis kiadja az izmok mozgatásának parancsát. Ezt nevezzük nociceptív reakciónak vagy reflexnek. Például, ha hozzáérünk egy forró edényhez, rögtön, reflexesen elkapjuk a kezünket. Ez a fél másodperc alatt azonban a fájdalom létrejöttének, érzékelésének és a mozgás parancsának fázisai is lezajlottak az agyunkban. Bennünk csupán az égető fájdalom tudatosul. Az agyunk tehát folyamatosan próbálja megvédeni a testünket a különböző károsító hatásoktól. Mindebben pedig központi szerepet játszanak a káros hatást érzékelő nociceptorok és a létrejövő nociceptív fájdalom.

Mik a nociceptív fájdalom típusai?

A legtöbb fájdalom amit érzünk, az nociceptív fájdalom. Ide tartoznak például az oly gyakori láb-, kar- és hátfájások. Ezek vagy radikuláris vagy szomatikus kategóriába sorolhatók. A nociceptív fájdalom típusai az alábbiak:

  • Szomatikus fájdalom: Szomatikus fájdalom akkor jelentkezik, amikor a szövetekben, például az izmokban, a csontokban vagy a bőrben lévő fájdalomreceptorok bármelyike aktiválódik. Ezt a fajta fájdalmat gyakran a mozgás stimulálja. Általában jól lokalizált. Példaként említhetjük azt, ha megvágjuk az ujjunkat, ha belerúgunk valamibe, de a fejfájások is ide tartoznak.
  • Viszcerális fájdalom: Akkor jelentkezik ez a típus, amikor a belső szerveink, például a szív izmai megsérülnek vagy begyulladnak. Ezt a fajta fájdalom általában diffúz, nehezen azonosítható.
  • Krónikus fájdalom: A legtöbbször a nociceptorok tüzelése a sérülés vagy betegség megszűnése után leáll. Ez ezt jelenti, hogy megszűnik a fájdalom, ahogy egy seb begyógyul, vagy ahogy a csont összeforr. Néha azonban a szervezet olyan anyagokat szabadíthat fel, amelyek a sérülés gyógyulása után érzékenyebbé teszik a nociceptorokat, és így azok továbbra is tüzelnek. Ha például egy fájdalmas állapot elhúzódik, az ismétlődő ingerlés hosszú távon érzékennyé teheti a neuronokat, ami túlzott fájdalomreakciót eredményezhet. Ez krónikus fájdalom szindrómákhoz vezethet. Így alakulhat ki például a krónikus fejfájás, a fibromyalgia és a kismedencei fájdalom.

Hogyan kezelhető a nociceptív fájdalom?

Kisebb sérülések esetén a fájdalom gyakran hamar, akár magától is elmúlik, ahogy a sérülés gyógyul. Nagyobb vagy elhúzódó fájdalom esetén viszont, mindenképp szükség van annak orvosi kezelésére. A fájdalom sok kellemetlenséget okoz, és nehéz lehet megbirkózni vele. Élettani szempontból is fontos a fájdalom csillapítása, ugyanis nagymértékű fájdalom késlelteti a gyógyulást, mert szervezetünk tartalékai hamarabb kimerülnek például a fokozott légzési munka miatt. A nociceptív fájdalom kezelése esetén két célt kell látnunk magunk előtt. Szükség van egyrészt a fájdalom minél hatékonyabb és minél gyorsabb csillapítására. A hatékony fájdalomcsillapításhoz figyelembe kell venni, hogy mennyire erős a fájdalom, mennyi ideig tart és mik pontosan a fájdalmat okozó struktúrák. Ezek alapján választja ki a kezelőorvos a fájdalomcsillapítás leginkább megfelelő módszerét. A nociceptív fájdalom csillapítása érdekében javasolhat

  • gyógyszereket: Enyhébb fájdalom esetén elegendőek lehetnek az NSAID-ok, amik a nociceptív fájdalom keletkezésének első szintjét, a prosztaglandinok termelődését gátolják. Súlyosabb esetben szteroidokra vagy akár ópiátokra, antidepresszánsokra lehet szükség. Ők a fájdalom modulációját szabályozzák.
  • sebészeti eljárásokat: Bizonyos esetekben a fájdalom maga vagy a fájdalom oka sebészeti beavatkozás révén szüntethető meg. Például a nagy fájdalommal járó akut hasi kórképek esetén gyakran műtétre kerül sor.
  • fizikoterápiát vagy csontkovácsolást: Mozgásszervi fájdalmak esetén javasolják főként ezeket a módszereket, melyek segíthetnek a gyorsabb gyógyulásban, valamint a sérülések megelőzésében is.
  • alternatív terápiákat, például akupunktúrát vagy biofeedbacket: Sokan enyhülést találnak az ilyen típusú alternatív terápiákban, valamint megtanulják jobban szabályozni a testükből érkező ingerületeket.

A nociceptív fájdalom kezelésének másik részeként az alapbetegséget vagy sérülést kell kezelni. Csak akkor fog megszűnni ugyanis a nociceptív fájdalom, ha megoldottuk a probléma hátterében álló okot, például a zsigereket nyomó tumort, vesekövet vagy egy vakbélgyulladást. Ehhez alapos kivizsgálásra és specifikus kezelésre van szükség, amibe akár más területek szakorvosait is bevonhatják.

A nociceptív fájdalom enyhülése és a gyógyulás időtartama is a kiváltó októl függ. A zúzódás okozta fájdalomnak például hamar el kell múlnia, amint a zúzódás begyógyul. Az ízületi gyulladás okozta fájdalom ellenben előfordulhat, hogy sok kezelés hatására sem múlik el teljesen. A nociceptív fájdalom fő szövődménye a fájdalom krónikussá válása. Ilyen esetekben egyre nehezebbé válik a kezelés is.

Téma szakértője

Dr. Páll Zoltán

traumatológus, sportorvos, regeneratív medicina szakértő

  • Specialitások: