Csontfájdalom

Tartalom - Csontfájdalom

Csontfájdalom hátterében: sérülés vagy más?

Csontvelőgyulladás

Daganatos megbetegedés okozta csontfájdalom

Csontritkulás

Csontfájdalom kivizsgálása

Csontfájdalom gyógyítása

Online Bejelentkezés

Dr. Pádi Éva

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

A csontfájdalom kísérője az extrém érzékenység és / vagy fájdalom, valamint más egyéb, kellemetlen érzet a csontban vagy csontokban. A csontfájdalom különbözik az izom- és ízületi fájdalmaktól, de hasonló panaszokat okozhatnak, azonban ismérve, hogy a csontfájdalom nem kötődik mozgáshoz –más ízületi és mozgásszervi fájdalmakhoz hasonlóan.

Csontfájdalom hátterében: sérülés vagy más?

A probléma gyakran valamilyen fizikai behatáskor jelentkezik, például ha a csontunk repedt vagy törött, tehát valamilyen csontot ért sérülés áll fenn, a fájdalom felszínre lép. Azonban ha a csontfájdalmat nem előzte meg semmilyen fizikai behatás, akkor a fájdalom olyan betegségekkel lehet a fájdalom felszínre lép. Azonban ha a csontfájdalmat nem előzte meg semmilyen fizikai behatás, akkor a fájdalom olyan betegségekkel lehet kapcsolatos, amelyek befolyásolják a csont működését vagy szerkezetét. Ezek a tünetek a testben sokkal súlyosabb folyamatokról árulkodhatnak, esetleg daganatos megbetegedést is jelezhet –így elsődleges és másodlagos csontrákot, továbbá előrehaladott daganatot a csontok áttétével is. A csontszövetből kialakult daganat viszonylag ritka betegség hazánkban, éves szinten körülbelül hat-hétszáz új megbetegedést diagnosztizálnak, azonban több, gyakrabban előforduló ráktípus hajlamos áttéteket adni a csontokra, főleg előrehaladott stádiumban. A teljesség igénye nélkül ilyen a tüdő-, mell-, pajzsmirigy-, vese és prosztatarák. Rajtuk kívül csontfájdalom jelentkezhet a leukémiás betegeknél, leggyakrabban a lábban.

Csontvelőgyulladás

Főként gyerekeket és időseket, illetve legyengült immunrendszerrel rendelkező felnőtteket érintő probléma a csont és a csontvelő fertőzés általi megbetegedése, amely egy nehezen kezelhető gyulladás formájában jelenik meg. A csontvelőgyulladás szintén csontfájdalmat okoz az elburjánzott baktériumoknak köszönhetően. Kétféle formája van, az egyik a krónikus, a másik a csontvelő roncsolódásával járó akut típusát. Utóbbinak hasonló tünetei vannak, mint a vérmérgezésnek; magas láz, hidegrázás, duzzanat a gyulladás területén,valamint a főleg éjszaka jelentkező lüktető fájdalomérzet a csontban. A fertőzés kockázatát növeli minden olyan állapot, amely az immunrendszert gyengítő betegség. Ilyen lehet akár a diabétesz is.

Csontritkulás

A csontritkulás, más néven osteoporosis, olyan állapot, amelyben a csontok sűrűsége csökken, ami növeli a törések kockázatát. A csontritkulás általában lassan alakul ki, és hosszú ideig tünetmentes lehet, amíg nem történik csonttörés. Csontritkulás esetén azonban a csonttörés előtt is jelentkezhet csontfájdalom, illetve a törés is járhat komoly csontfájdalommal,

Okok

Életkor: A csontsűrűség természetes módon csökken az életkor előrehaladtával, különösen menopauza után a nőknél.

Nem: A nők nagyobb eséllyel szenvednek csontritkulásban, különösen a menopauza idején, mivel a petefészek hormonjai (ösztrogének) védelmet nyújtanak a csontoknak, amely hormonok szintje menopauza után csökken.

Genetikai tényezők: A családi anamnézisben szereplő csontritkulás fokozhatja a csontritkulás kockázatát.

Életmódi tényezők: Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, alacsony testmozgás és kiegyensúlyozatlan étrend hozzájárulhat a csontritkulás kockázatának növekedéséhez.

Alacsony testtömeg és sovány testalkat: Az alacsony testtömeg vagy az anorexia nervosa nagyobb kockázatot jelenthet a csontritkulásra, az alacsony ösztrogénszint miatt.

Tünetek

Csonttörések: A legjellemzőbb tünet a spontán csonttörések, különösen a csukló, a csípő és a gerinc területén.

Hátfájdalom: A gerinc csontritkulása esetén gyakran előfordul hátfájdalom vagy fiziológiástól eltérő hátgörbület.

Csökkenő testmagasság: A csontok által elveszített sűrűség miatt a gerincoszlopban történő összetolódások miatt a testmagasság csökkenhet.

Diagnózis

Csontsűrűségmérés: Ez a legfontosabb vizsgálat a csontritkulás diagnosztizálására.

Klinikai értékelés: A tünetek, az orvosi anamnézis és a családi kórtörténet alapján az orvos felállíthatja a diagnózist.

Kezelés

Gyógyszerek: Olyan gyógyszerek, mint a biszfoszfonátok, denosumab, raloxifen vagy teriparatid, segítenek növelni a csontsűrűséget és csökkenteni a törések kockázatát.

D-vitamin és kalcium kiegészítés: Fontos a megfelelő D-vitamin és kalcium bevitel a csontok egészségének fenntartásához.

Életmódbeli változások: Az egészséges étrend, a testmozgás és a dohányzás elkerülése segít a csontritkulás kockázatának csökkentésében.

Fontos megjegyezni, hogy a csontritkulás elkerülésének legjobb módja a megelőzés, amely magában foglalja az egészséges életmódot és a megfelelő táplálkozást, valamint az időben történő orvosi vizsgálatokat és kezelést. Ha valaki csontritkulásra utaló tüneteket észlel, fontos, hogy konzultáljon orvosával a megfelelő értékelés és kezelés érdekében.

Daganatos megbetegedés okozta csontfájdalom

A daganatos megbetegedések okozta csontfájdalom gyakori tünet lehet, különösen ha a daganat áttétet képez a csontokba. A csontmetasztázisok általában adott szervben jelentkező daganatok - például a mellrák, a prosztatarák, a tüdőrák vagy a veserák - esetén fordulnak elő. A csontmetasztázisok gyakori tünete a csontfájdalom, ami lehet enyhe vagy súlyos, és általában nehezen enyhíthető. 

Jellemzői

• Fokozódó csontfájdalom: A csontmetasztázisok okozta fájdalom gyakran fokozódik az idő múlásával.
• Nyugalmi csontfájdalom: A csontfájdalom gyakran fokozódik nyugalomban, például alvás közben vagy pihenés közben.
• Csontájdalom mozgás közben: A csontfájdalom általában fokozódik a mozgás során, például sétálás vagy sport közben.
• Csontájdalom a csontok nyomása esetén: A csontok nyomásra érzékenyebbé válhat a csontmetasztázisok jelenlétében.
• Csontfájdalom a daganat helyén kívül: A csontmetasztázisok okozta fájdalom általában több helyen is jelentkezik, ami megkülönbözteti azt az esetleges primer csontdaganatoktól.

Kezelése

A daganatos megbetegedések okozta csontfájdalom kezelése általában a következőket foglalja magában:

• Fájdalomcsillapítók: Gyógyszerek, például opioidok vagy nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k), segíthetnek enyhíteni a fájdalmat csontfájdalom esetén.
• Bisfoszfonátok: Ezek a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a csontlebomlást és erősíteni a csontokat, így segítséget jelentenek a csontfájdalom csökkentésében is.
• Denosumab: Ez egy másik típusú gyógyszer, amely csökkenti a csontlebomlást és enyhíti a fájdalmat a csontmetasztázisok esetén.
• Radioterápia: A sugárkezelés segít enyhíteni a fájdalmat és lassítani a daganat növekedését a csontokban.
• Kemoterápia vagy célzott terápia: Ezek a terápiák segíthetnek a daganat méretének csökkentésében és az általános progresszió lassításában.

Fontos megjegyezni, hogy a daganatos megbetegedések okozta csontfájdalom kezelése többféle megközelítést igényelhet, és az orvos a beteg egyéni állapotától és a daganat típusától függően választja ki a legmegfelelőbb terápiát. Fontos, hogy a csontfájdalom tünetében szenvedő betegek megfelelő orvosi felügyelet alatt álljanak, és az orvosukkal együttműködve alakítsák ki a legmegfelelőbb kezelési tervet a csontfájdalom enyhítésére.

Csontfájdalom kivizsgálása

A csontfájdalom kivizsgálása során az orvos számos lépést tehet meg. A csontfájdaom kivizsgálása általában az alábbi lépések szerint történik.

Orvosi anamnézis: Az orvos kikérdezi a pácienst a csontfájdalom jellegéről, időtartamáról, intenzitásáról és egyéb esetleges tünetekről. Fontos információk a korábbi vagy jelenlegi betegségek, az életmód, a munkakörülmények és a korábbi sérülések.

Fizikális vizsgálat: Csontfájdalom esetén az orvos megvizsgálja a fájdalmas területet, és keresi a duzzanatot, érzékenységet, bőrpírot vagy más lehetséges elváltozásokat.

Képalkotó vizsgálatok: A csontfájdalom okának tisztázása érdekében szükség lehet különféle képalkotó vizsgálatokra, például röntgenfelvételre, CT-vizsgálatra, MRI-vizsgálatra vagy csontscintigráfiára. Ezek a vizsgálatok segítenek az elváltozások, sérülések, gyulladások vagy egyéb rendellenességek azonosításában csontfájdalom esetén.

Laboratóriumi vizsgálatok: A vér- és vizeletvizsgálatok segítenek az esetleges gyulladásos folyamatok vagy anyagcsere-problémák kimutatásában, amelyek csontfájdalom hátterében állhatnak.

Szövettani vizsgálat: Ha szükséges, csontfájdalom esetén szövetmintát vesznek a fájdalmas területről (biopszia), hogy további részletes vizsgálatokat végezzenek a lehetséges daganatok vagy más súlyos betegségek kimutatására.

Fontos megjegyezni, hogy a csontfájdalom sokféle okra vezethető vissza, ideértve a sérüléseket, a fertőzéseket, a gyulladásokat, az anyagcsere-betegségeket, a daganatokat és az autoimmun betegségeket is. A pontos diagnózis érdekében szükség lehet többféle vizsgálatra és az orvos általános és speciális szakértelemére. Ha bármilyen csontfájdalommal kapcsolatos tünetet észlel, fontos, hogy forduljon orvoshoz a megfelelő értékelés és kezelés érdekében.

Kapcsolódó cikkünk

Neuropátiás tünetek a kemótól? Így lehet enyhíteni azokat

A neuropátia gyakori mellékhatása a kemoterápiának, ami sajnos sokszor a kezelés befejezése után is fennállhat, bár idővel, lassan csökkenhet a mértéke. A ...

Csontfájdalom gyógyítása

A csontfájdalom kezelése attól függ, hogy mi okozza a fájdalmat. Ha a fájdalom hátterében fizikai aktivitás okozta túlterhelés vagy enyhe sérülés áll, akkor a gyógyulási idő alatt pihenésre, hideg-meleg terápiára, valamint fájdalomcsillapítók alkalmazására lehet szükség. Azonban ha a csontfájdalmat komolyabb problémák, mint például csonttörés, csontritkulás vagy daganatos megbetegedés okozza, akkor az alábbi kezelési lehetőségek jönnek szóba:

• Gyógyszerek: Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, mint például paracetamol, ibuprofen vagy naproxen segítenek enyhíteni a csontfájdalmat. Súlyosabb esetekben az orvos receptre ír erősebb fájdalomcsillapítókat a csontájfdalom csökkentése érdekében.
• Bisfoszfonátok: Ezek a gyógyszerek a csontritkulás kezelésére szolgálnak, segítenek megerősíteni a csontokat és csökkenteni a csonttörések kockázatát. A biszfoszfonátok is fontos szerepet játszanak a csontfájdalom enyhítésében.
• Radioterápia: Ha a csontfájdalmat daganatos megbetegedés okozza, a radioterápia segít enyhíteni a fájdalmat és lassítani a daganat növekedését a csontokban.
• Kemoterápia vagy célzott terápia: Ezek a kezelések a daganatos megbetegedések okozta csontfájdalomra is hatékonyak lehetnek, mivel segíthetnek a daganat méretének csökkentésében és az általános progresszió lassításában.
• Fizikoterápia: A fizikoterápia, beleértve az erősítő és nyújtó gyakorlatokat, valamint a masszázst, segítenek megerősíteni az izmokat és támogatni a csontokat, ezáltal csökkentve a fájdalmat.

Fontos megjegyezni, hogy a csontfájdalom kezelése mindig az okok és a beteg egyéni állapotának figyelembe vételével történik. Mindig fontos konzultálni az orvossal a megfelelő diagnózis és a csontfájdalom megfelelő kezelésének érdekében.

Téma szakértője

Dr. Pádi Éva

klinikai onkológus, belgyógyász, palliatív orvos

Specialitások:

• Onkológiai betegek fájdalomcsillapítása 
• Daganatos kórképek fájdalomkezelése
• Palliatív -tüneti, kiegészítő- terápia
• Daganatgyanú esetén kivizsgálás
• Kóros leletek, panaszok kivizsgálása 
• Másodvélemény adása

Előjegyzés